�sszhat�s:	Film:	K�p:	Hang:	Extr�k:
	92 %	87 %	94 %	89 %	89 %

Valljuk be �szint�n: sok v�rva-v�rt klasszikus DVD-megjelen�se ut�n �rezt�nk n�mi csal�d�st – nem ezt v�rtuk, nem �gy eml�kezt�nk, tal�n jobb lett volna, ha nem n�zz�k meg �jra �s hagyjuk, hogy sz�p eml�k maradjon. M�s filmek eset�ben visszaj�tt a r�gi �rz�s, de vagy a k�p- vagy a hangmin�s�g nem gy�z�tt meg mindenkit arr�l, hogy ez�rt �rdemes volt ennyit v�rni. Miel�tt b�rkit k�ts�gek kezden�nek gy�t�rni a november 4-t�l megv�s�rolhat� Indiana Jones tril�gi�val kapcsolatban egyetlen mondatban �sszefoglaljuk el�re v�lem�ny�nket: a filmek m�g mindig nagyon j�k, a k�p- �s a hang t�k�letes, az extr�k alig hagynak k�v�nnival�t maguk ut�n, van szinkron, �s nem a v�gott v�ltozat ker�l a hazai piacra. Bolond, aki kihagyja! A filmek Indiana Jones �s az Elveszett frigyl�da fosztogat�i Koromb�li veter�n filmbolondok tal�n m�g eml�keznek arra, hogy k�t �vtizeddel ezel�tt ezt a filmet m�g csak Az elveszett Frigyl�da fosztogat�i c�mmel hirdett�k a plak�tok, mi t�bb, k�s�bb vide�n is ezen a c�men jelent meg. Lucas �s Spielberg azonban n�h�ny �ve (gyan�tjuk akkor, amikor elkezdt�k megbesz�lni a DVD-kiad�s r�szleteit) �tkeresztelte a filmet �gy, hogy egys�ges eg�szet alkosson a klasszikus tril�gia h�rom r�sze, illetve a k�s�bb elk�sz�lt 22 r�szes t�v�sorozat. �gy lett a film c�me Indiana Jones �s az elveszett Frigyl�da fosztogat�i, �s �gy lett az els� Indy-kaland a hossz� sorozat 24., illetve a mozis-tril�gia m�sodik r�sze – a Frigyl�da t�rt�nete ugyanis valamivel k�s�bb j�tsz�dik, mint az Indiana Jones �s a V�gzet temploma sztorija. Konzervat�v Indy-rajong�k�nt azonban engedtess�k meg nekem, hogy abban a sorrendben vegyem sorra a filmeket, amilyen sorrendben egykor a moziban l�thattuk. Nem nagyon akad olyan kalandfilm-rajong�, aki ne ismern� Doktor Jones kalandjait, �gy a t�rt�netre csak n�h�ny mondatot sz�nn�k. Az id�pont 1936. Doktor Jones a civil �letben egyetemi oktat�, egy�bk�nt pedig szenved�lyes archeol�gus �s kalandor, aki ritka leletek ut�n kutatva j�rja a vil�got. Term�szetesen � a tisztess�g �s becs�let mintak�pe, aki a felbecs�lhetetlen �rt�k� t�rt�nelmi erekly�ket marad�ktalanul beszolg�ltatja a m�zeumnak. Ugyanekkor, az �reg kontinensen egy egykori szobafest�-m�zol� vil�guralmi terveket sz�. Adolf Hitler �r�lt tervei k�z�tt szerepel, hogy megtal�lja �s megszerezze a bibliai Frigyl�d�t, amely a legenda szerint a t�zparancsolat k�t�bl�inak maradv�nyait �rzi. A Frigyl�da a korabeli v�zlatok �s besz�mol�k szerint f�lelmetes fegyver, gyakorlatilag legy�zhetetlenn� teszi azt a sereget, amely maga el�tt hordozza a csat�ban. Nem neh�z kital�lni, mire is kell Hitlernek a l�da. Az amerikai katonai h�rszerz�s Doktor Jones-t b�zza meg azzal, hogy lehet�leg Hitler �s a n�cik �ltal felb�relt archeol�gus – Indy r�gi ellenl�basa – Belloq el�tt tal�lja meg a Frigyl�da rejtekhely�t. A sz�lak Doktor Jones egykori (az italt ugyancsak j�l b�r�) bar�tn�j�n kereszt�l Nep�lon �t eg�szen Kair�ig vezetnek. Lucas �s Spielberg a ’30-as �vek klasszikus kalandsorozatainak, kalandreg�nyeinek �s k�preg�nyeinek st�lus�ban, de a ’80-as �vekben ugyancsak frissnek sz�m�t� hangv�tellel, lend�lettel, humorral �s l�tv�nnyal vitte v�szonra a kalandor archeol�gus els� t�rt�net�t, amely szinte azonnal a m�faj klasszikus�v� v�lt. Kor�bban egyetlen filmben sem l�thattunk ennyi �s ilyen magas sz�nvonalon (mind a l�tv�ny, mind a technikai tekintet�ben) kivitelezett akci�t, �s – b�r a figur�k, a helysz�nek �s a st�lus sz�mos kor�bbi filmb�l visszak�sz�ntek – az a m�dszer, ahogyan mindezt elegy�tett�k az alkot�k �s amilyen frissess�get sugallt a t�rt�nelmi t�nyekb�l, kaland-mot�vumokb�l �s a term�szetfeletti jelens�gekb�l �sszegy�rt t�rt�net, nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy azonnal vil�gszerte kasszasiker �s legenda v�ljon Indiana Jones-b�l. Nem k�ts�ges, hogy 22 �vvel ezel�tt k�zel �s t�vol nem akadt vet�lyt�rsa a Frigyl�d�nak ebben a m�fajban. A nagy k�rd�s az, hogy t�bb mint k�t �vtized eltelt�vel, az egekbe sz�k�tt hollywoodi produkci�s k�lts�gek �s az elk�pzelhetetlent is hihetetlen �leth�s�ggel megval�s�tani k�pes sz�m�t�g�panim�ci�s technik�kat alkalmaz� filmek ismeret�ben tud-e m�g b�rmilyen hat�st kelteni a nosztalgi�n k�v�l egy olyan “�sk�v�let”, amelyben a digit�lis technika kimer�lt egyetlen kezdetleges szintetiz�tor haszn�lat�ban (amellyel a frigyl�da z�g�, l�ktet� alaphangj�t gerjesztett�k)? B�r a kritika nem egzakt tudom�ny�g, nem l�tezik olyan v�lem�ny, amivel mindenki egyet�rt, de azt ki merem jelenteni, hogy senki nem fog csal�dni, akinek kellemes eml�kei vannak a filmr�l. Azok a szerencs�sek pedig, akik kor�bban m�g nem l�tt�k a filmet, jobban sz�rakoznak majd, mint b�rmilyen mostan�ban k�sz�lt kalandfilmen (n�ha szeretn�m, ha l�tezne szelekt�v eml�krad�r, hogy kit�r�lhessem eml�keimb�l mondjuk A Keresztapa, vagy �ppen az Indiana Jones filmeket �s �jra �gy �lhessem �t �ket, mintha el�sz�r lenne szerencs�m hozz�juk). Az Indiana sorozat nagy szerencs�je, hogy eleve t�rt�nelmi korban j�tsz�dik. H�sz �v eltelt�vel is azonnal bele tudunk feledkezni a sztoriba, el tudunk m�lyedni a kalandban �s nem azon r�h�g�nk az els� h�sz percben, hogy milyen a f�h�s s�r�ja, vagy mennyire g�z a k�ld�kig kiv�gott V-nyak� r�zsasz�n garb� f�l� hanyagul pany�k�ra vetett f�lm�teres gall�rral felszerelt kordb�rsony zak�. Megjelenik Indiana Jones j�l ismert sziluettje �s m�ris belecs�ppent�nk az els� kalandba: dzsungel, �llathangok, totemszobor, titkos bej�rat, hal�los csapd�k, kincs, menek�l�s, �rul�s �s hal�l. M�g csak t�z perc telt el, de m�ris nyakig benne vagyunk Indy vil�g�ban, m�ris l�ttuk a tril�gia egyik legemblematikusabb jelenet�t (a Jonest �ld�z� hatalmas k�goly�t) �s az �j n�z�k m�ris konstat�lhatj�k, hogy nem a Tomb Raidert koppintja a Lucas Arts az Indy-j�t�kokkal, hanem val�sz�n�leg Lara Croft teremt�i is legal�bb t�zszer v�ltottak jegyet anno az Indiana-filmekre. A DVD-teszt sor�n siker�lt mind az Indy-re frissen r�csod�lkoz�k t�bor�t (kedves feles�gem), mind a klasszikus rajong�i t�bort (kedves j�magam) tesztelni, �s egyhang� d�nt�s sz�letett: az Indiana Jones �s az elveszett Frigyl�da fosztogat�i nagyon j� akci�-kaland film, nagyszer� csal�di sz�rakoz�s ma is, �s val�sz�n�leg az marad m�g n�h�ny �vtizedig. Id�t�ll� darab, amely sok szinten sz�rakoztat. Term�szetesen els�sorban falt�l-falig akci� (fi�knak, ap�knak), van benne egy kis �v�d�s, de soha nem cs�p�g�s �rzelmi sz�l (l�nyoknak, any�knak), rengeteg humor (mindenkinek) �s klasszikus filmeket, t�rt�neteket id�z� megfoghatatlan patina – feles�gem szerint egy kicsit olyan �rz�s volt n�zni a Frigyl�d�t, mint a David Suchet-f�le Poirot-t�rt�neteket. (Apropo: humor. A film egyik legeml�kezetesebb jelenete, amikor a kardjaival hadon�sz� arab fick�ra f�radt tekintettel r�pillant Indy bar�tunk, majd ahelyett, hogy a lovagiass�g szab�lyai szerint hosszadalmas kardp�rbajba bonyol�dna, el�kapja pisztoly�t �s lepuffantja a t�lbuzg� burnuszost. Kevesen tudj�k, hogy eredetileg val�ban egy hossz� �s l�tv�nyos k�zelharc-jelenet szerepelt itt a forgat�k�nyvben, de k�zbesz�lt a hasmen�s �s a h�nyinger. Az egyiptomi forgat�son ugyanis a kilencven f�s st�b 85 �vatlan tagja evett a helyi specialit�sokb�l �s mindenki b�lm�rgez�st kapott. Harrison Ford is alig �llt a l�b�n, amikor meg�rkezett a forgat�sra. Jelezte Spielbergnek, hogy sz�m�t�sai szerint mintegy h�romnegyed �r�t b�r ki, ut�na sz�nd�k�ban �ll el�julni. Ha szeretn� dobozban tudni a jelenetet, tal�lj�k ki, hogyan lehetne ler�vid�teni a kardp�rbajt. �gy sz�letett ez az eml�kezetes jelenet.) Mivel a film abban a korban k�sz�lt, amikor a sz�m�t�g�pes tr�kk�kr�l m�g csak nem is �lmodtak, minden akci�, minden l�tv�nyelem val�di – a kaszkad�r�k igaz�n kitettek maguk�rt, a helysz�neket pinc�t�l a padl�sig meg�p�tett�k (�s nem z�ld h�tt�r el�tt hadon�sztak), a k�goly� ugyan �veggyapotb�l k�sz�lt, de az�rt gurult �s bizony futni kellett el�le, egysz�val megfoghat�, re�lis a l�tv�ny, �s ez �jabb plusz pont a filmnek. Term�szetesen ha a frizur�kon, ruh�kon, kocsikon nem is �rz�dik a kor, egy-egy tr�kk eset�ben bizony felt�nnek az �reged�s jelei. Szeg�ny Alfred Molina (aki most �ppen a Frid�ban l�that� egy nagyszer� szerepben) felny�rsalt teste m�g k�perny�n kereszt�l is er�teljes kaucsuk-szagot �raszt, �s az utols� felvon�sban a gonosz n�ci olvad� feje sem hat a n�z�re olyan er�teljesen, mint k�t �vtizeddel ezel�tt, de �n szem�ly szerint �r�l�k annak, hogy ez�ttal a fel�j�t�s sor�n ezeket a filmt�rt�neti jeleneteket nem cizell�lt�k ki a sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel. �gy t�nik, Lucas hallgatott a rajong�kra (vagy Spielberg �llt a sark�ra?), ugyanis a k�lts�ges �s apr�l�kos fel�j�t�si munk�latok kiz�r�lag az eredeti anyag min�s�gi bemutat�s�ra, konzerv�l�s�ra nem pedig megv�ltoztat�s�ra koncentr�ltak (r�szletek a k�ptesztn�l). Olyannyira hagyom�nytisztel� volt a munka, hogy a hivatalosan is m�dos�tott c�m a bor�t�n, a korong-k�pen �s a men�ben is szerepel ugyan, a film eredeti f�c�m�t m�gsem v�ltoztatt�k meg, �gy ott m�g mindig Indiana Jones and the n�lk�l olvashatjuk a Raiders of the Lost Ark-ot. Csup�n n�h�ny helyen “ny�ltak bele” az eredeti felv�telbe, de ezeken a pontokon kor�bban kik�sz�b�lhetetlen, nem sz�nd�kos hib�kat t�ntettek el. (P�ld�ul ahol Indy egy veszedelmes kobr�val n�z farkasszemet, ott kor�bban l�thattuk, hogy egy k�z�j�k elhelyezett biztons�gi �veglapban visszat�kr�z�dik a k�gy� k�pe. Most a t�kr�z�d�s m�r nem l�that�.) A film �rt�kel�se: 95% Indiana Jones �s a V�gzet temploma A m�sodik nagy Indy-kaland igaz�b�l nem folytat�s, hanem el�zm�ny. 1935-ben j�tsz�dik a t�rt�net. Indy Steven Spielberg leend� feles�g�vel egy�tt menek�l egy k�nai maffi�z� el�l, majd l�tv�nyos rep�l�s, zuhan�s, gumics�nakos lesikl�s a h�f�dte hegyekb�l, n�mi vadv�zi rafting, �s m�ris eljutunk az �j film f� helysz�n�re, Indi�ba, ahol Indy egy kis indiai falu szeg�ny lak�inak k�r�s�re megpr�b�l visszaszerezni egy szent k�vet egy gonosz maharadzs�t�l, aki a falu gyermekeit is elrabolta �s k�nyszermunk�ra fogta. Indy-nek term�szetesen ez�ttal sincs k�nny� dolga – egy kultikus, ember�ldozatokban utaz� szekt�ba botlik, majomagyat vacsor�zik, csill�ken sz�guld �s f�gg�h�don k�zd az �let��rt. Az Indiana Jones �s a v�gzet temploma tipikus folytat�s-betegs�gben szenved. A legnagyobb probl�ma ezzel a filmmel �ppen a t�lzott igyekezet: l�tszik, hogy Lucas �s Spielberg mindenk�ppen nagyobb, akci�d�sabb, hangosabb, v�resebb, komorabb filmet szerettek volna k�sz�teni �s ez siker�lt is. De k�zben elveszett a t�rt�net, a humor nagy r�sze �s az igazi Indy-feeling. A b�nusz-lemezen tal�lhat� dokumentumfilmb�l kider�l, hogy nem csak �n nem kedvelem annyira ezt a r�szt, hanem maguk az alkot�k is �rzik, hogy a V�gzet temploma a tril�gia leggyeng�bb l�ncszeme. (Spielberg egyenesen �lete egyik legkev�sb� kedvelt filmj�nek tartja ezt a r�szt, amelyre csak az�rt eml�kszik kellemesen, mert a forgat�son tal�lkozott el�sz�r k�s�bbi feles�g�vel – aki itt a sik�toz� h�sn�t alak�totta.) Lucas szerint �ppen akkor folyamatban l�v� v�l�sa – s ez�ltal rossz hangulata – nyomta r� a b�lyeg�t a forgat�k�nyvre, ami ak�r igaz is lehet. De gyan�tom, hogy ez csak az egyik ok. Mint az a werkfilmb�l is kider�l, a film elej�n l�that� gumics�nakos akci�t �s a csill�s-�ld�z�st eredetileg az els� filmhez �rt�k, de sem a k�lts�gvet�sbe nem tudt�k bepr�selni a jeleneteket, se a t�rt�net nem b�rt el m�g t�bb akci�t, ez�rt �gy gondolt�k, �jra hasznos�tj�k majd az �tleteket a folytat�sban. Mivel a filmben l�that� h�rom eml�kezetes akci�b�l ez �ppen kett�, fel kell t�telezn�nk, hogy Lucas�k ez�ttal j�l elt�rtek a “norm�lis” t�rt�netmes�l�s szab�lyait�l �s nem egy j� sztorit t�mogattak meg k�pr�zatos akci�kkal, hanem k�t meg�rt akci�jelenet k�z� pr�b�ltak betuszkolni n�mi k�t�anyagnak sz�nt cselekm�nymassz�t. Nem baj, ha egy sorozat egyes r�szei n�ha �tmennek komorba (nekem kifejezetten bej�nnek azok a James Bond-filmek, amelyek egy kicsit elt�rnek a szok�sos sablont�l �s megmutatj�k a szuper�gyn�k s�t�t oldal�t is, �s Batmannek is jobban �ll a film-noir), de az m�r a ciki kateg�ri�t s�rolja, ha egy tin�dzser c�lk�z�ns�get megc�lz� csal�di akci�/kalandfilm els� r�sz�ben fejek robbannak sz�t, �s az alkot�k erre m�g r�tesznek k�t lap�ttal a folytat�sban. Az ember�ldozat-kultusszal, a robotol� gyerekekkel, az �hez�, koldul� indiaiakkal, �s a sz�vkit�p�s akur�tus r�szletess�g� bemutat�s�val Lucas�k bizony t�ll�ttek a c�lon, �s erre �k is r�j�ttek. A legenda szerint maga Spielberg javasolta a filmesek sz�vets�g�nek, hogy kifejezetten e film kedv��rt kre�ljanak �j korhat�r-besorol�st. A PG (vagyis sz�l�i k�s�rettel) Spielberg szerint t�l enyhe tilt�st jelentene, az R (vagyis 17 �ven fel�lieknek) kateg�ria pedig �ppen a c�lk�z�ns�get, a kalandv�gy� tin�dzsereket z�rn� ki a mozib�l (�s az bizony nagy bukta lett volna a st�di�nak is). Az t�ny, hogy ez volt az els� film, amely PG-13 besorol�st kapott, vagyis sz�l�i k�s�rettel a 13 �ven fel�liek sz�m�ra ny�lt meg a V�gzet templom�nak kapuja. Az angolok enn�l is szigor�bbak voltak. �k sz� n�lk�l kiv�gtak 66 m�sodpercet a filmb�l, �s csak �gy enged�lyezt�k a bemutat�s�t. Azt hihetn�nk, hogy az�ta enyh�lt az angol szigor, de t�ved�nk: november 4-t�l �k csak a r�vid�tett, cenz�r�zott v�ltozatot v�s�rolhatj�k meg, mi azonban – gondolom mindenki erre k�v�ncsi els�sorban – a V�GATLAN V�LTOZATOT kapjuk, minden sz�vseb�sznek k�sz�l� fiatal legnagyobb �r�m�re. A film �rt�kel�se: 75% Indiana Jones �s az utols� kereszteslovag Val�sz�n�leg a tril�gia harmadik epiz�dj�nak meg�t�l�s�ben t�rnek el legink�bb a rajong�i v�lem�nyek. A harmadik r�sz ugyanis eg�szen m�s utat k�vet, mint az els� k�t epiz�d. A nyomaszt� V�gzet temploma ut�n az alkot�k �testek a l� t�ls� oldal�ra, �s a s�t�t, komor t�rt�net helyett egy t�bb ezres fordulaton p�rg� akci�-v�gj�t�kkal jelentkeztek, amely tele van az el�z� epiz�dokra vonatkoz� utal�sokkal, kikacsint�ssal, �s mintegy Indyol�giai mozg� lexikon megmagyar�z j�n�h�ny kor�bban nyitva hagyott k�rd�st, kikerek�ti az Indy legend�t �s ez�ltal kit�g�tja a figura �s a sorozat lehet�s�geinek hat�rait, megteremtve a legenda t�rt�nelm�t. A film egy r�vid visszatekint�ssel indul – megismerhetj�k a fiatal Indy egyik gyerekkori kalandj�t, ami – term�szetesen – ugyanolyan akci�d�s �s �lvezetes, mint b�rmelyik �j “bevet�se”. Ebb�l a r�vid kis epiz�db�l kider�l, hogyan tanulta meg Indy az ostor haszn�lat�t, honnan sz�rmazik a sebhely az �ll�n (amely igaz�b�l Harrison Ford val�di sebhelye, melyet 21 �ves kor�ban egy aut�balesetben szerzett), mi�rt f�l a k�gy�kt�l stb. A fiatal Indiana Jonest River Phoenix alak�tja, aki sajnos �l� (vagyis imm�r halott) p�ld�ja a k�b�t�szerfogyaszt�s negat�v mell�khat�sainak. Az �g�retes fiatal sz�n�sz n�gy �vvel Az utols� kereszteslovag bemutat�ja ut�n halt meg k�b�t�szer-fogyaszt�s miatt bek�vetkezett sz�vrohamban. A t�rt�net ezut�n a feln�tt Indy-vel folytat�dik. 1938-ban j�runk. A n�metek m�g mindig rontj�k a leveg�t, ez�ttal a Szent Gr�l megszerz�s�n �gyk�dnek, amely a legenda szerint �r�k �letet biztos�t annak, aki bel�le kortyol. A m�zeum egy gazdag mec�n�sa is a Szent Gr�lt keresi, �s Indiana Jones-t k�ri fel arra, hogy folytassa a nyomoz�st, amelyet egy kor�bbi, nemr�g nyom n�lk�l elt�nt megb�zottjuk kezdett el. Indy megtudja, hogy az, aki a mec�n�s megb�z�s�b�l a kehely nyom�ban j�rt �s elt�nt nem m�s, mint �desapja, Dr. Henry Jones, a Gr�l-legenda megsz�llottja. Indy ez�ttal teh�t nem kincset keresni indul, hanem az apja nyom�ba ered. Term�szetesen megtal�lja a kim�rt �regurat, az egyetlen embert, aki mellett Indiana Jones-nak kisebbs�gi komplexusai t�madnak, az ap�t, aki k�pes m�g most is zavarba hozni a fi�t �s bajba keverni mindkettej�ket, de aki ugyanakkor zseni�lis r�g�sz. Ez az apa-fi� kapcsolat az eg�sz film kulcsa. Az egym�st�l a hossz� �vek alatt elt�volodott k�t f�rfi egym�sra-utalts�ga, �v�d�se, civ�d�sa az eg�sz film mozgat�rug�ja, humorforr�sa. Mik�zben �jra eredeti �s fant�ziad�s, falt�l-falig akci�kkal megt�zdelve sz�guld el�re a film (motorcs�nakos �ld�z�s Velenc�ben, n�met tankok �s lovak rode�ja T�r�korsz�gban stb.) Sean Connery �s Harrison Ford fantasztikus p�rosa szipork�z�, a klasszikus Neil Simon v�gj�t�kokat id�z� st�lusban ontja a po�nokat. A “komoly” Indiana-rajong�k egy r�sze �ppen a t�lzottan k�nnyed hangv�tel miatt nem kedveli ezt a r�szt, �n szem�ly szerint a legsz�rakoztat�bb, csal�di fogyaszt�sra legink�bb alkalmasabb epiz�dnak tartom mind k�z�l. A Frigyl�d�n�l csak az�rt kap n�h�ny ponttal kevesebbet, mert az els� r�sz szerintem filmt�rt�neti jelent�s�g�, igazi klasszikus, m�g ez egy j�l siker�lt folytat�s, amely nem fel�lm�lni szeretn� a nagy el�d�t (mint a V�gzet temploma), hanem szinte tiszteleg el�tte. A film �rt�kel�se: 89%   A k�p   Nagy k�r, hogy a DVD-piacon annyira elcs�pelt�k m�r a digit�lisan fel�j�tott kifejez�st. T�ny, hogy ha a digitaliz�lt filmet �tfuttatj�k egy sz�nkorrekci�s programon, m�ris r��rhatj�k a bor�t�ra ezt a k�t sz�t, ami bizony nagy k�r. Mert ebben az esetben milyen kifejez�st tal�ljunk egy olyan szint� �s sz�nvonal� digit�lis fel�j�t�sra, amelyen az Indiana Jones tril�gia esett �t? Szerencs�re Lucas-b�csinak erre is van megold�sa, a h�zt�ji THX kifejez�s, amely a hiedelemmel ellent�tben nem egy hangform�tum, hanem egyfajta min�s�gi garancia-jel (olyan, mint a Kiv�l� �ruk F�ruma). A THX specifik�ci�t a ’80-as �vek elej�n fejlesztette ki Lucas csapata a mozik sz�m�ra. A THX min�s�t�s� mozikban szigor�an meghat�rozz�k, hol helyezkedjenek el a hangsz�r�k, milyen t�pus�ak �s teljes�tm�ny�ek legyenek, milyen f�nyvisszaver� tulajdons�gokkal kell rendelkeznie a v�szonnak, s�t m�g azt is el��rj�k, hogy mennyi zaj sz�r�dhet be a mozi el�ter�b�l. A THX-min�s�t�st k�s�bb kiterjesztett�k a VHS �s DVD kiadv�nyokra is, �gy ha egy kiadv�ny elej�n megjelenik a THX log�, biztosak lehet�nk abban, hogy megfelel� �s megfelel�en be�ll�tott berendez�ssel a lehet� legjobb k�p- �s hangmin�s�get kapjuk. M�g sz�p, hogy Lucas saj�t filmj�t THX-min�s�t�snek vetette al�, �s meg is kapta. Ak�r bund�t is sejthetn�nk a h�tt�rben, ha nem l�ttuk/hallottuk volna saj�t �rz�kszerveinkkel az Indy-tril�gia DVD-v�ltozat�t. Tudni kell, hogy a fel�j�t�st a Lowry Digital Images v�gezte, az a c�g, amelyik m�r a H�feh�rke fel�j�t�s�val is csod�t m�velt. A tril�gia digit�lis fel�j�t�sa sz� szerint k�pkock�nk�nti fel�j�t�st jelent. A sorozat minden r�sz�nek minden k�pkock�j�t egyenk�nt szkennelt�k be a lehet� legjobb min�s�g� k�pi�r�l, majd sz�m�t�g�ppel ugyancsak kock�nk�nt tiszt�tott�k meg a k�pet az elker�lhetetlen por-, karc-, szennyez�s-nyomokt�l. Amennyiben sz�ks�gesnek l�tt�k, n�mi sz�nkorrekci�t is v�geztek, illetve – mint azt kor�bban �rtuk – Spielberggel egyeztetve elt�ntettek n�h�ny forgat�si hib�t (p�ld�ul a nem sz�nd�kos t�kr�z�d�seket). Ezek ut�n val�sz�n�leg komoly d�jra sz�m�that az, aki a h�rom film DVD-v�ltozat�n ak�r egyetlen nem odaill� filmes szennyez�d�st, karcot, p�tty�t, trutym�t, porszemet �szlel (ha b�rki m�gis hasonl� jelens�gre bukkan, �rja meg, k�ldje be, �rt�kes v�llvereget�seket sorsolunk ki, �s publik�ljuk a screenshotokat). �sszess�g�ben mindh�rom film digit�lis t�m�r�t�s�r�l elmondhatjuk, hogy p�lda�rt�k� munka. Hihetetlen�l r�szletgazdag a k�p, t�m�r�t�si hib�nak term�szetesen nyoma sincs. A sz�n�tmenetek, finom �rnyalatok teljesen fokozatmentesnek t�nnek. Az �rny�kok ugyancsak r�szletgazdagok, a s�t�t r�szekn�l sem jelennek meg zavar� zajok. Jellemz�, hogy a dzsungeln�v�nyzeten �s a p�r�s leveg�n �tsz�r�d� f�ny, vagy a sz�rk�letben v�kony kondenzcs�kot h�z�, egyre t�volod� kis rep�l�g�p k�pe is hib�tlan, r�szletgazdag. A profibb h�zimozist�kat megnyugtatjuk, hogy a transzfer k�sz�t�i is tiszt�ban vannak a szubjekt�v �less�gjav�t� m�dszerek h�tr�nyaival, ez�rt a filmben gyakorlatilag nem alkalmaznak �lkiemel�ses technik�t. Az Indy-tril�gia teh�t progressive scan k�sz�l�keken lej�tszva, kivet�tve is b�mulatos k�pet mutat. Az Indiana Jones �s az elveszett Frigyl�da fosztogat�i eset�ben egyetlen jelenetn�l figyelt�nk csak fel n�mi zavar� hat�sra: a film v�g�n, amikor Indiana Jones les�t�l a l�pcs�n, kiss� �letlennek t�nnek mind a h�tt�rben �ll� alakok, mind pedig az el�t�rben l�that� Indy feje. Mivel ez az �letlens�g meglehet�sen szembet�n�, felt�telezz�k, hogy vagy rendez�i koncepci�r�l, vagy eredetileg is elrontott f�kuszr�l lehet sz�. Az Indiana Jones �s a V�gzet temploma k�pe ugyancsak p�lda�rt�k�. Tal�n egy �rnyalattal intenz�vebb a sz�ntel�tetts�g, mint a m�sik k�t r�sz eset�ben, de ez egy�ltal�n nem zavar�. Az Indiana Jones �s az utols� kereszteslovag k�pmin�s�g�ben nem tal�ltunk semmilyen kivetnival�t. T�ny, hogy az Indiana Jones tril�gi�t m�g soha senki nem l�thatta ilyen j� min�s�gben! Azok sz�m�ra, akik a sz�mmisztik�t szeretik, �s meg sem �rintenek egy lemezt, amely nem �ri el a megfelel� bitr�ta-�tlagot, �lljon itt a h�rom film m�r�si eredm�nye. T�ny, hogy j�t tett a kiadv�nynak a k�l�n extra lemez, hiszen mindh�rom film nyugodtan terpeszkedhet a lemezeken. Az Indiana Jones �s az elveszett Frigyl�da fosztogat�i �tlagos bitr�t�ja 8.3 Mb/s, 6 Mb/s k�rny�k�re csak ritk�n s�llyed, viszont t�bbnyire el�ri, vagy megk�zel�ti a 9 Mb/s-es �rt�ket is! Az Indiana Jones �s a V�gzet temploma �tlagos bitr�t�ja 7.75 Mb/s, �s minim�lis ingadoz�ssal szinte mindv�gig ezen �rt�k k�r�l mozog! Az Indiana Jones �s az utols� kereszteslovag �tlagos bitr�t�ja 6.79 Mb/s, 5 Mb/s al� csak egyetlen alkalommal s�llyed, viszont t�bbnyire el�ri, vagy megk�zel�ti a 8 Mb/s-es �rt�ket is! Az egyes filmek k�pmin�s�g�nek �rt�kel�se: Indiana Jones �s az elveszett Frigyl�da fosztogat�i: 94% Indiana Jones �s a V�gzet temploma: 89% Indiana Jones �s az utols� kereszteslovag: 99%   A Hang   L�ssunk csod�t! Pontosabban halljunk csod�t! Ha m�g egyszer valaki azt �ll�tja, hogy sztere�, vagy surround hangs�vb�l k�ptelens�g tisztess�ges 5.1-es mixet keverni, azt �ltess�k le az Indy tril�gia el�, majd hat �ra eltelt�vel k�rdezz�k meg t�le, akar-e bocs�natot k�rni. Ak�rcsak a k�p fel�j�t�s�n�l, a hangn�l is maxim�lisan �gyeltek a klasszikus-rajong� purit�nok lelkivil�g�ra, mik�zben nem felejtett�k el, hogy a n�p haszn�lni is szeretn� a h�ta m�g� szerelt hangl�dik�kat – ha m�r annyit k�lt�tt r�juk. A fel�j�t�s sor�n �ll�t�lag egyetlen �j hangot, z�rejt, vagy zen�t nem vettek fel, kiz�r�lag az eredeti hangokat tiszt�tott�k meg �s kevert�k fel 5.1-re. (Term�szetesen most az eredeti, angol hangr�l besz�l�nk). B�r az els� k�t film surround-hangj�t eredetileg csak mon�ban r�gz�tett�k, a digit�lis boszork�nykonyh�ban siker�lt a h�ts� sug�rz�k hangj�t is sztere�s�tani, �gy az els� k�t film eset�ben is t�k�letes a t�r�rzet, �s egy cseppet sem sp�rolnak az alkot�k az effektekkel. D�b�r�g a m�lynyom�, ahol kell, �s �zemi h�fokon izzanak a h�ts� hangsz�r�k is. Term�szetesen Az utols� kereszteslovag hangja a legdinamikusabb, leg�t�sebb – l�v�n val�di diszkr�t surround k�dol�s� volt m�r az eredeti felv�tel is – de m�g a legr�gebbi film hangja is magasan veri a legt�bb �j film h�zimozi-hangz�s�t, arra pedig m�rget venn�nk, hogy egyetlen ’80-as �vekben k�sz�lt film nem sz�l olyan j�l DVD-n, mint a tril�gia hangban “leggyeng�bb” r�sze, a Frigyl�da. Jogos a THX-min�s�t�s. A filmeken az angol eredeti hang 5.1-es v�ltozata mellett szerencs�re magyar szinkron is tal�lhat�, igaz, csak Surround-hangz�ssal. (Most kiv�telesen nem panaszkodhatunk, hogy kis orsz�gk�nt megint kevesebbet kaptunk, hiszen a mindig mindenben maximumot kap� n�meteknek is csak a surround maradt ez�ttal. Legszebb �r�m a k�r�r�m, avagy d�g�lj�n meg a szomsz�d tehene is.) Ha eml�keim nem csalnak, ez a szinkron a n�h�ny �ve megjelent VHS-kiad�shoz k�sz�lt �j Surround szinkron, ami – szerintem – t�k�letesen megfelel a c�lnak (�rtse a gyerek is), egy�bk�nt pedig az eredeti hang+felirat kombin�ci� az er�sen javallott. Az egyes filmek hangmin�s�g�nek �rt�kel�se (eredeti angol hang): Indiana Jones �s az elveszett Frigyl�da fosztogat�i: 85% Indiana Jones �s a V�gzet temploma: 88% Indiana Jones �s az utols� kereszteslovag: 95% Az extr�k Els� pillant�sra szeg�nyesnek t�nik a k�n�lat, de hamar kider�l, hogy igaz a mond�s: ne �t�lj els�re. Az egyes filmek lemezein egy-egy weblinkt�l eltekintve semmilyen extra nincs (Spielberg r�gi j� szok�s�hoz h�ven most sem volt volt hajland� arra, hogy rendez�i komment�rt k�sz�tsen, pedig Lucas erre szem�lyesen k�rte). Ez a weblink azonban egy exkluz�v Indiana Jones weblapra vezet, amelyet csak azok tekinthetnek meg, akik megv�s�rolt�k a lemezt – a korongnak ugyanis a DVD-ROM-ban kell lennie ahhoz, hogy a tartalomhoz f�rhess�nk. (�gy csak n�h�ny milli�an l�thatjuk majd az oldalt) Ezen az oldalon teszt�nk pillanat�ban, nagyj�b�l az amerikai megjelen�s id�pontj�ban n�h�ny k�pgal�ri�t tal�lunk a forgat�sr�l, a l�tv�nytervekr�l �s a plak�ttervekr�l, let�lthetj�k az Indiana Jones and the Emperors Tomb c�m� j�t�k dem�j�t, valamint megtekinthetj�k a Frigyl�da kinyit�sa ut�n sz�tolvad� arc� gonosz n�ci jelenet�nek terv�t. Inform�ci�ink szerint az oldal folyamatosan friss�l majd, �s el�sz�r itt sz�molnak majd be az Indiana Jones negyedik r�sze j�v�re tervezett forgat�s�nak r�szleteir�l is. Az igazi extra tartalom egy negyedik, k�l�n�ll� lemezen tal�lhat�. A f� extra az Indiana Jones: Making the Trilogy (�gy k�sz�lt a tril�gia) men�pont alatt tal�lhat�. Itt v�laszthatjuk ki az egyes filmekhez tartoz� dokumentumfilmeket, amelyeket k�l�n-k�l�n, vagy folyamatosan is lej�tszhatunk. Alapvet�en mindh�rom dokumentumfilmre jellemz�, hogy nagyon r�szletes, informat�v, �rdekes �s �j anyagokr�l van sz�. Val�ban �rdekes r�szleteket l�thatunk a forgat�sr�l, vagy a forgat�si el�k�sz�letekr�l, az �sszes fontos alkot� �s szerepl� r�szletekbe men�en, olykor anekdot�zva nyilatkozik (vadonat �j interj�kr�l van sz�, amelyeket a DVD-megjelen�shez k�sz�tettek) �s az �tlett�l a probl�m�kon kereszt�l a bemutat�ig szinte mindenre kit�rnek, minden fontos k�rd�sre v�laszt adnak a filmek. Az elveszett Frigyl�da fosztogat�ir�l sz�l a leghosszabb dokumentumfilm, amely mintegy 50 perces. George Lucas �s Steven Spielberg besz�lnek Indiana Jones sz�let�s�r�l, kider�l, hogy Lucas eredetileg Indiana Smith-nek szerette volna h�vni (vajon siker lett volna �gy is?), azt is megtudjuk, hogy Indian�nak val�j�ban Lucas kuty�j�t h�vt�k (a filmben is kider�l, hogy Indy egy kuty�r�l kapta a becenev�t). Akik eddig nem tudt�k, most megtudj�k, hogy eredetileg Tom Sellecknek sz�nt�k a f�szerepet (l�thatunk is egy pr�bafelv�telt vele), de k�zbe sz�lt az akkor indul� Magnum sorozat. Nem akarjuk lel�ni az �sszes po�nt. A l�nyeg: kit�n� dokumentumfilmr�l van sz�, amelyik sorra veszi a film sz�let�s�nek minden �llom�s�t, a technika ut�n �rdekl�d�k k�v�ncsis�g�t is kiel�g�ti �s azok is �lvezettel fogyaszthatj�k, akik a filmes legend�kat szeretik. Az 50 perc tal�n kev�snek t�nik, de minden elhangzik benne, amit egy gazdag komment�rb�l megtudhatn�nk. A v�gzet temploma werkfilmje 42 perces, �s ugyanazt az elvet k�veti, mint az els� filmr�l sz�l� dokumentumfilm. Spielberg �s Lucas �szint�n besz�lnek arr�l, hogy szerint�k is egy kicsit t�l komorra sikeredett a film, megtudjuk, hogy a leend� Mrs. Spielbergnek komoly k�gy�f�bi�ja van, Spielberg pedig t�riszonyban szenved. Ezek persze csak a t�rt�net anekdota-r�szei. Ugyanilyan r�szletess�ggel sz�lnak a k�zrem�k�d�k a film k�sz�t�s�nek komolyabb k�rd�seir�l is. Az utols� kereszteslovag werkfilmje m�r csak 35 perces, de ez �rthet� is, hiszen ez�ttal m�r t�nyleg csak az �j film k�sz�t�s�r�l kell besz�lni�k az alkot�knak �s szerepl�knek - a figur�kat �s a sorozat sz�let�s�nek k�r�lm�nyeit m�r mindenki ismeri. A dokumentumfilm-tril�gia befejez� epiz�dja is informat�v, ugyanakkor sz�rakoztat�. Megtudjuk, hogy Spielberg eredetileg k�s�rtethist�ri�t szeretett volna kanyar�tani a t�rt�netb�l, de a Poltergeist ut�n ink�bb m�s ir�nyt v�lasztottak. A filmben egy korabeli interj�b�l vett r�szletben River Phoenix is megsz�lal, �s Sean Connery is nyilatkozik a szerepr�l. N�gy, a hossz� werkfilmben csak �rint�legesen eml�tett t�m�val r�szletesebben is foglalkozik n�gy 10-12 perces r�vidfilm. Az els� kisfilm az Indiana Jones kaszkad�r-feladataival foglalkozik. 12 perc term�szetesen nem elegend� arra, hogy a tril�gi�ban l�that� �sszes kaszkad�r-feladat elemz�s�re r�szletesen kit�rjenek az alkot�k, de n�h�ny jellemz� jelenetet forgat�s�ra kit�r a film. Ahhoz k�pest, hogy ilyen r�vid kisfilmr�l van sz�, meglep�en sok inform�ci�t tudunk meg a kaszkad�r�kr�l �s a munk�jukr�l. Soha nem gondoltam volna, hogy Az Indiana Jones hangja c�m� 13 perces kisfilmet �rdekesnek fogom tal�lni. El�sz�r arra gondoltam, hogy vajon mit lehet egy ilyen t�m�r�l mondani k�zel negyed �r�ban. Azt�n Ben Burtt, a hangm�rn�k pillanatok alatt eloszlatta minden k�ts�gem. Az emberen l�tszik, hogy �lvezi amit csin�l – �s el is hiszem neki. Megtudhatjuk t�le, hogy h�nyf�le ostorcsattan�s-hangot r�gz�tettek a filmhez, hogy a buny�khoz ill� legjobb hangot legink�bb egy kupac b�rzseki baseball-�t�s p�f�l�s�vel �rt�k el, �s azt is, hogy a m�zs�s k�goly�nak egy kikapcsolt motorral kavicsos lejt�n lefel� gurul� Honda Civic k�lcs�n�zte. M�g sz�mos nagyszer� t�rt�netet �s inform�ci�t tartogat a kisfilm, de ink�bb nem l�j�k le a po�nt. N�zze meg mindenki maga. Az Indiana Jones zen�je term�szetesen John Williams munk�j�r�l sz�l. Spielberg �s a zeneszerz� besz�l az egyes t�m�k kiv�laszt�s�r�l, a zen�r�l �s a zene felv�tel�r�l. Az utols� kis werkfilm Az Indiana Jones tr�kkjei term�szetesen az Industrial Light and Magic tr�kkst�di� munk�j�t ismerteti meg a n�z�vel. Megtudhatjuk, hogyan k�sz�ltek a legl�tv�nyosabb tr�kk�k abban a korban, amikor m�g csak nem is �lmodtak sz�m�t�g�pes grafik�r�l. Kapunk egy kis bevezet�t a miniat�r�k vil�g�ba (csille-jelenet, rep�l� az alag�tba jelenet), megismerj�k az olvad� �s robban� fejek titk�t �s a frigyl�da szellemeinek megval�s�t�s�r�l is sz�lnak n�h�ny sz�t. Az extr�k k�z�tt tal�lunk m�g h�t el�zetest – a h�rom film k�l�nb�l� el�-el�zeteseit �s el�zeteseit, valamint az Indiana Jones j�t�k rekl�mj�t. A b�nusz-lemezen ugyancsak megtal�ljuk a filmes lemezeken is el�rhet� exkluz�v webhelyre vezet� linket. A v�g�re hagytuk a legjobbat: az extr�k mind magyar feliratosak! �sszess�g�ben k�zel h�rom �r�nyi t�m�ny, inform�ci�d�s �s �rdekes extr�t kapunk a tril�gi�hoz, ami filmekre lebontva tal�n nem t�nik soknak, de ha �sszehasonl�tjuk m�s �j kiadv�nyok hossz�, de tartalomszeg�ny extr�ival, azt kell mondanunk, enn�l t�bb �s hasznosabb inform�ci�val aligha tudtak volna szolg�lni Lucas�k. A werkfilmekben nem ism�tl�dnek folyamatosan ugyanazok az inform�ci�k (mint sok m�s film extr�in�l) �s a nyilatkoz�k sem esnek abba a hib�ba, hogy negyed �r�n kereszt�l udvaroljanak egym�snak – amit mondanak az �rdekes, informat�v, fontos. B�r nincsenek k�l�n kimaradt jelenetek, k�pgal�ri�k, pr�bafelv�telek, vagy h�tt�rfelv�telek, a dokumentumfilmekben folyamatosan felt�nnek kor�bban nem l�tott sz�nfalak m�g�tt k�sz�lt felv�telek, ritka pr�b�k felv�telei, forgat�si k�psorok. Az egyetlen negat�vum az extra lemezen, az a magyar felirat ford�t�s�ban jelentkezik. Mik�zben a dokumentumfilmekben eml�tett filmc�mek t�bbs�g�t helyesen ford�tj�k, �ppen a tril�gia egyes r�szeinek c�mei folyamatosan �s k�vetkezetesen angolul jelennek meg. A V�gzet temploma helyett mindig Teple of Doom-ot olvashatunk, a Frigyl�da helyett Raiders-t stb. De ez legyen a legnagyobb bajunk! Az �sszk�p Meg�rte v�rni a sorozatra. Hib�tlan k�p- �s hang, informat�v, hasznos, tartalmas extr�k. Ha Lucas legal�bb ilyen param�terekkel �s extr�kkal hozza ki a klasszikus Star Wars-t, tal�n m�g az Episode I-II-t is megbocs�tjuk neki.