A Frigyl�da

Az els� Indiana Jones film f� t�m�ja, a Frigyl�da a t�rt�nelem egyik leg�rdekesebb darabja. Ez a cikk a L�d�val kapcsolatos t�nyekkel, fikci�kkal �s spekul�ci�kkal foglalkozik. Egyes r�szek a K�roli G�sp�r ford�totta Bibli�b�l sz�rmaznak.

�s csin�ljanak egy l�d�t sittim-f�b�l; harmadf�l sing hossz�t, m�sf�l sing sz�leset, �s m�sf�l sing magasat. Bor�tsd meg azt tiszta aranynyal, bel�l is kiv�l is megbor�tsd azt, �s csin�lj re� k�r�sk�r�l arany p�rt�zatot. �s �nts ahhoz n�gy arany karik�t, �s illeszd azokat a n�gy szegelet�re; egyik oldal�ra is k�t karik�t, a m�sik oldal�ra is k�t karik�t. Csin�lj r�dakat is sittim-f�b�l, �s azokat is megbor�tsd aranynyal. �s a r�dakat dugd a l�da oldalain lev� karik�kba, hogy azokon hordozz�k a l�d�t. A r�dak �lljanak a l�da karik�iban; ne vegy�k ki azokb�l. �s a bizonys�got, a melyet n�ked adok, tedd a l�d�ba. Csin�lj fedelet is tiszta aranyb�l: harmadf�l sing hossz�t, �s m�sf�l sing sz�leset. Csin�lj k�t K�rubot is aranyb�l, vert aranyb�l csin�ld azokat a fed�lnek k�t v�g�re. Az egyik K�rubot csin�ld az egyik v�g�re innen, a m�sik K�rubot a m�sik v�g�re onnan: a fed�lb�l csin�lj�tok ki a K�rubokat annak k�t v�g�n. A K�rubok pedig terjeszsz�k ki sz�rnyaikat f�lfel�, betakarva sz�rnyaikkal a fedelet; arczaik egym�sfel� legyenek; a K�rubok arczai a fed�l fel� ford�ljanak. A fedelet pedig helyezd a l�d�ra fel�l, a l�d�ba pedig tedd a bizonys�got, a melyet adok n�ked. Ott jelenek meg n�ked, �s sz�lok hozz�d a fed�l tetej�r�l, a k�t K�rub k�z�l, melyek a bizonys�g l�d�ja felett vannak, mindazokr�l, a miket �ltalad parancsolok az Izr�el fiainak. Exodus 25:10-22 (M�zes II.)

Nos, mit is tudunk a Frigyl�d�r�l?

A Deuteronomium 10:2 (M�zes V.) szerint M�zes a m�sodj�ra kapott, T�zparancsolatot tartalmaz� t�bl�kat helyezte a L�d�ba.

A Deuteronomium 10:8 �rja: a L�vi t�rzs�b�l sz�rmaz� zsid�k voltak megb�zva a L�da hordoz�s�val, illetve az Izrael n�p�nek tett papi szolg�latokkal.

B�sal�el meg is csin�lta a l�d�t �gy, ahogy az fentebb le van �rva (n�melyek azt �ll�tj�k, hogy ak�cb�l k�sz�tette a rudakat, �s a L�da alj�ra olvasztatta a hordoz�karik�kat, de fogalmam sincs, hogy ezt honnan veszik…). Exodus 37:1-9

A L�d�t a Bizonys�g L�d�jak�nt is eml�ti p�r helyen M�zes II. k�nyve.

M�zes fel�ll�totta a hajl�kot, a „Gy�lekezet S�tor�t” �s elhelyezte benne a L�d�t egy�b vall�sos kegyt�rgyakkal egy�tt. Exodus 39:32-41

A Frigyl�da egy f�gg�nnyel lett elv�lasztva a s�tor t�bbi r�sz�t�l. Exodus 40:21

Az �r felh�je volt a hajl�k felett, val�sz�n�leg a Frigyl�d�t �vva nappal, m�g �jjel egy t�zoszlop �llt �rt. Amikor a felh� felemelkedett, el�rkezett a zsid�k sz�m�ra a tov�bbindul�s ideje. Exodus 40:34-38

�ron �s az � fiai csak engesztel� �ldozat bemutat�sa ut�n l�phettek a Frigyl�da el�. K�l�nb�z� ritu�l�kat kellett elj�rniuk a megfelel� ruh�ban. Leviticus 16:2-34 (M�zes III.)
Tal�n ez�rt nem boldogult Belloq a L�d�val. J

Amikor a zsid�k megl�tt�k a Frigyl�d�t hordoz� papokat, k�vetni�k kellett �ket, de mintegy 1000 m�terrel lemaradva. A L�da vezette �ket a megfelel� ir�nyba. J�zsu� 3:3-4

A L�d�t hordoz� papok a Jord�nba �lltak �rad�s idej�n, �s a v�z sz�tv�lt, hogy a zsid�k �tkelhessenek. J�zsu� 3:8-18

A Jerik�i csat�n�l a L�d�t hordoz� papok a zsid�k el�tt menv�n k�r�lj�rt�k a v�rost. J�zsu� 6:2-21

A Frigyl�da azonban nem tette s�rthetetlenn� a zsid�kat. Elvesz�tettek egy csat�t a Filiszteusok ellen, majd a t�borukba hozatt�k a L�d�t. Azt hitt�k, �gy legy�zhetetlenek. A Filiszteusok 30.000 zsid� katon�t �ltek meg, �s a Frigyl�d�t is megszerezt�k. S�muel I. 4:3-11

A Filiszteusoknak sem lett k�nnyebb a L�da elrabl�sa ut�n. Elvitt�k D�gon isten�k templom�ba, �s otthagyt�k. Reggel D�gon szobra arccal az �r l�d�ja el� esett. Fel�ll�tott�k a szobrot, de m�snapra �jra eld�lt, darabokra t�rve. S�muel I. 5:1-5

A Frigyl�da – utaz�s a t�rt�nelemben

Mikor Isten M�zesnek adta a T�zparancsolatot, azt is meghagyta neki, hogy �p�tsen egy arany „szent�lyt”, amiben tarthatja a k�t�bl�kat.
A Frigyl�da a zsid�k legszentebb kegyt�rgya volt, eg�szen addig, am�g rejt�lyes m�don el nem t�nt Sion templom�b�l.

Rajtunk csak �tsiklik a t�rt�nelem – de ez maga a t�rt�nelem!

Minden �v janu�rj�ban eti�p papok haladnak �t Aksum szent v�ros�n. A menetet �nekl� �s t�ncol� emberek ezrei k�vetik – emberek, akik a vil�g egyik leg�sibb kereszt�ny kult�r�j�hoz tartoznak.
Az egyik pap a fej�n�l egy l�dik�t hordoz. Ez sz�nes ruh�kba van bugyol�lva, hogy meg�vja a haland�kat a l�da hal�los f�ny�t�l.

A l�dik� pedig Isten f�ldi tr�nj�t jelk�pezi!

Ez egy pontos m�sa a Frigyl�d�nak, az eti�pok �ll�t�sa szerint azonban az eredeti L�da is a birtokukban van. Az aranyozott szent�ly, melyet a zsid�k k�sz�tettek 3000 �ve, hogy az Istent�l kapott t�bl�kat hordozz�k benne!

A Frigyl�da a Biblia egyik legnagyobb rejt�lye. K�r�lbel�l Kr.e. 1250-ben k�sz�lt, �s Kr.e. 600 k�r�l hirtelen elt�nt.

Amikor a zsid�k kiszabadultak egyiptomi rabs�gukb�l, 40 �vig v�ndoroltak a sivatagban. Azt gondolhatn�nk: Isten kem�nysz�v� volt abban az id�ben. A 40 �v b�ntet�s volt M�zes sz�m�ra, ami�rt azt merte �ll�tani, hogy k�pes elvezetni a zsid�kat a K�na�nba. Ez nem igaz. Isten vezette a n�p�t M�zes �ltal.
M�zesnek azt is meghagyta Isten, hogy nem teheti be a l�b�t K�na�nba, �gy a zsid�k az � hal�l�ig v�ndoroltak.

De miel�tt M�zes megkapta a T�zparancsolatot, �p�tenie kellett egy l�d�t sittim-f�b�l, aranyba burkolva. Ez a l�da hordozta a t�bl�kat, �s Isten f�ldi tr�njak�nt szolg�lt. M�zesnek �s a f�papoknak egy f�st�s k�d form�j�ban jelent meg az �r. A l�d�t a hajl�kba helyezt�k – ez egy s�tor volt, n�h�ny szob�val. A Frigyl�d�t a bels� helyis�gbe tett�k.

A L�da f�lelmetes fegyver volt, �s a k�l�nf�le ellens�gek ellen folytatott hadj�ratok sor�n a Frigyl�da mindig legel�l haladt. �gy a zsid�k megh�d�tott�k J�d�t �s Izraelt. A Biblia szerint a Frigyl�da seg�ts�g�vel omlottak le Jerik� falai, �s a Jord�n vize is kett�v�lt t�le.

A Szent F�ld sikeres megh�d�t�sa ut�n a zsid�k v�rosokban telepedtek le, Kr.e. 1000 k�r�l pedig D�vidot v�lasztott�k kir�lyuknak. D�vid a Sion-hegyn�l egy templomot kezdett �p�teni, ezt Salamon fejezte be, mely a Frigyl�da �j otthon�ul szolg�lt. A L�da 100-500 �vig ott is maradt, majd elt�nt…

Ha ott van Taniszban, embernek akkor sem szabad megbolygatni a nyugalm�t…

H�rom nagyobb elm�let van, hogy mi t�rt�nhetett.

Az egyik, amit val�sz�n�leg mindannyian j�l ismer�nk az, hogy a L�d�t egy egyiptomi f�ra�, Shishak szerezte meg, �s a r�gi f�v�rosba, Taniszba vitte. Ez az elm�let a k�vetkez� Bibliai bejegyz�sen alapul: „�s l�n Robo�m kir�ly �t�dik esztendej�ben, felj�tt Sis�k, az Egyiptombeli kir�ly Jeruzs�lem ellen. �s elviv� az �r h�z�nak kincseit, �s a kir�ly h�z�nak kincseit, �s mindent, a mi csak elvihet� volt; elvitte mind az arany paizsokat is, a melyeket Salamon csin�ltatott.” Kir�lyok I. 14:25-26
B�r a Frigyl�d�t nem eml�ti konkr�tan, de a Biblia szerint „mindent” elraboltak, �s ebbe beletartozik a L�da is.

Egy m�sik elm�let szerint a babil�niaiak lopt�k, vagy puszt�tott�k el a L�d�t. Ez a n�p k�tszer t�rt be J�d�ba, Kr.e. 598-ban �s Kr.e. 586-ban. Akik ellenzik ezt a te�ri�t, azt hozz�k fel c�folatk�nt, hogy a Bibli�ban megtal�lhat� mindazon dolgok list�ja, amit a babil�niaiak elvittek, �s a Frigyl�da nem szerepel ezen a list�n. El�g furcsa lenne, ha pont a leg�rt�kesebbet nem eml�ten�k meg. Ha a babil�niaiak elvitt�k volna a L�d�t, biztosan a lista �l�n �llna. B�r eml�kezz�nk, a Bibli�t t�bb �vsz�zad alatt �rta meg az a n�h�ny ember, �gy az �nellentmond�s �s a hom�ly elker�lhetetlen.
Azonban van m�g c�folat ehhez az elm�lethez. Rengeteg zsid�t vetettek rabs�gba a babil�niaiak, de k�s�bb szabadon engedt�k �ket, s�t, az �sszes erekly�iket magukkal vihett�k. Ezek k�z�tt sem eml�ti a Biblia a Frigyl�d�t.

Egy �j elk�pzel�s is sz�letett egy angol �js�g�r�, Graham Hancock „j�volt�b�l”; � azt �ll�tja, hogy a Frigyl�da Eti�pi�ban, biztons�gban pihen. Hancock szerint a L�d�t a Kr.e. 700-as �vek k�zep�n vihett�k el a sioni templomb�l, mert az akkor uralkod� kir�ly, Manasse nem im�dta Istent – tulajdonk�ppen visszat�rt a pog�nys�ghoz. �gy a templomi papok elvitt�k a L�d�t Aswanba, Eti�pia f�ldj�re.
De mi�rt pont Eti�pia? Ebben az orsz�gban el�g nagy sz�m� zsid� �l m�g napjainkban is, mert Egyiptom f�ldj�r�l kidobt�k �ket. A zsid� k�z�ss�g meg�rizte a L�d�t k�r�lbel�l Kr.u. 300-ig, amikor is az eti�p kir�ly bevezette a kereszt�nys�get. Ett�l kezdve a Frigyl�da a kereszt�nyek kez�ben volt.

Azonban ennek az elm�letnek nincs r�g�szeti bizony�t�ka, �s a mai, Eti�pi�ban �l� kereszt�nyek sem hiszik el a t�rt�netnek ezt a verzi�j�t. Arra ugyan megesk�sznek, hogy n�luk van a Frigyl�da, de m�s �ton ker�lt hozz�juk. Az eti�p Kir�lyok K�nyve (Kebra Nagast) szerint a L�da Kr.e. 900 k�r�l �rkezett az orsz�gba. S�ba kir�lyn�je �s az eti�p kir�lyn�, Makeden egy �s ugyanaz a szem�ly, s a k�nyv azt �rja, hogy Salamon kir�ly egyik megl�togat�sa sor�n Makeden kir�lyn� (vagyis S�ba) �ldott �llapotba ker�lt (ejnye…). Fia, Menelik herceg k�s�bb ellopta a Frigyl�d�t �s Eti�pi�ba vitte. Amikor kir�lly� koron�zt�k, n�p�t a zsid� vall�sra t�r�tette �t.

Azonban ez a te�ria is k�tked�st v�ltott ki. A Kebra Nagast, ak�rcsak a Biblia, r�gi tekercsek gy�jtem�nye �s a legt�bb kutat� szerint el�g megb�zhatatlan forr�s. El�g k�zkedvelt volt ugyanis akkoriban a r�gi m�toszokba t�bb �letet csemp�szni egy-egy kital�lt t�rt�nettel, �gy t�ve uralkod�ikat, kult�r�jukat, orsz�gukat �rdekesebb�.
When he later became king he converded the ethiopian people to judaism.

Azt hittem, ezt let�rgyaltuk… a Frigyl�da biztos, v�dett helyen van.

A Frigyl�da eti�piai elm�let�nek t�mogat�s�hoz vissza kell menn�nk a Templomos lovagok kor�ba, Kr.u. 1100-ba. A Templomos lovagok rendje eur�pai harcos-szerzetesekb�l �llt, akik a kereszt�ny zar�ndokok v�delm�re esk�dtek fel a keresztes h�bor�k alatt.
Ezek k�z�l a lovagok k�z�l n�h�nyan Eti�pi�ban telepedtek le egy darabig, az ottani kir�lyt szolg�lva (tal�n vissza akart�k szerezni a L�d�t; ki tudja). T�ny, hogy Lalibela v�ros�ban t�bb kereszt alaprajz� templom tal�lhat� a szikl�kba �p�tve. A formai jegyek alapj�n a Templomos lovagok �ltal haszn�lt „croix patt�”-k ezek.
Ezt a t�rt�netet az eti�p szerzetesek is al�t�masztj�k, szerint�k a templomokat „feh�r emberek” �p�tett�k.

A Sz�vets�g L�d�j�t val�sz�n�leg az aksumi M�ria-templomban �rzik. A k�zel 3300 �ves szent�lyt egy v�n szerzetes �rzi (nem egy neh�z ellenf�l, ugye? J ). � az egyetlen szem�ly, aki bemehet a L�d�t v�d� terembe. Sohasem hagyhatja el a templom ter�let�t, �s ha meghal, egy �jabb szerzetest v�lasztanak a feladatra. Teh�t egyszerre csak egy ember lehet a Frigyl�d�t tartalmaz� teremben. Tal�n ez�rt nem er�s�tett�k m�g meg, hogy a L�da val�ban Aksumban van-e…

Ez persze felvet egy csom� k�rd�st: ha ennyire biztosak vagyunk benne, hogy ott van a Frigyl�da, akkor mi�rt nem l�tta m�g senki? Mi�rt nem vett�k m�g el er�szakkal? Egy ilyen �rt�k� ereklye b�rmelyik orsz�g sz�m�ra j�l j�het, m�g ha nincs is a Sz�vets�g L�d�j�nak semmif�le „var�zsereje”. Mi�rt nem k�zd �rte egyetlen orsz�g sem? Annyira bonyolult lenne „f�lre�ll�tani” egy szerzetest?
Folytathatn�m napestig a k�rd�sek sorozat�t. Tal�n ebben a t�rt�netben v�lik a leg�rthet�bb� �s legk�zenfekv�bb� az a nagyon j�l ismert mond�s:

„Aki nem hiszi, j�rjon ut�na!”