A Frigyláda

Az első Indiana Jones film fő témája, a Frigyláda a történelem egyik legérdekesebb darabja. Ez a cikk a Ládával kapcsolatos tényekkel, fikciókkal és spekulációkkal foglalkozik. Egyes részek a Károli Gáspár fordította Bibliából származnak.

És csináljanak egy ládát sittim-fából; harmadfél sing hosszút, másfél sing széleset, és másfél sing magasat. Borítsd meg azt tiszta aranynyal, belől is kivűl is megborítsd azt, és csinálj reá köröskörűl arany pártázatot. És önts ahhoz négy arany karikát, és illeszd azokat a négy szegeletére; egyik oldalára is két karikát, a másik oldalára is két karikát. Csinálj rúdakat is sittim-fából, és azokat is megborítsd aranynyal. És a rúdakat dugd a láda oldalain levő karikákba, hogy azokon hordozzák a ládát. A rúdak álljanak a láda karikáiban; ne vegyék ki azokból. És a bizonyságot, a melyet néked adok, tedd a ládába. Csinálj fedelet is tiszta aranyból: harmadfél sing hosszút, és másfél sing széleset. Csinálj két Kérubot is aranyból, vert aranyból csináld azokat a fedélnek két végére. Az egyik Kérubot csináld az egyik végére innen, a másik Kérubot a másik végére onnan: a fedélből csináljátok ki a Kérubokat annak két végén. A Kérubok pedig terjeszszék ki szárnyaikat fölfelé, betakarva szárnyaikkal a fedelet; arczaik egymásfelé legyenek; a Kérubok arczai a fedél felé fordúljanak. A fedelet pedig helyezd a ládára felűl, a ládába pedig tedd a bizonyságot, a melyet adok néked. Ott jelenek meg néked, és szólok hozzád a fedél tetejéről, a két Kérub közűl, melyek a bizonyság ládája felett vannak, mindazokról, a miket általad parancsolok az Izráel fiainak. Exodus 25:10-22 (Mózes II.)

Nos, mit is tudunk a Frigyládáról?

A Deuteronomium 10:2 (Mózes V.) szerint Mózes a másodjára kapott, Tízparancsolatot tartalmazó táblákat helyezte a Ládába.

A Deuteronomium 10:8 írja: a Lévi törzséből származó zsidók voltak megbízva a Láda hordozásával, illetve az Izrael népének tett papi szolgálatokkal.

Bésaléel meg is csinálta a ládát úgy, ahogy az fentebb le van írva (némelyek azt állítják, hogy akácból készítette a rudakat, és a Láda aljára olvasztatta a hordozókarikákat, de fogalmam sincs, hogy ezt honnan veszik…). Exodus 37:1-9

A Ládát a Bizonyság Ládájaként is említi pár helyen Mózes II. könyve.

Mózes felállította a hajlékot, a „Gyülekezet Sátorát” és elhelyezte benne a Ládát egyéb vallásos kegytárgyakkal együtt. Exodus 39:32-41

A Frigyláda egy függönnyel lett elválasztva a sátor többi részétől. Exodus 40:21

Az Úr felhője volt a hajlék felett, valószínűleg a Frigyládát óvva nappal, míg éjjel egy tűzoszlop állt őrt. Amikor a felhő felemelkedett, elérkezett a zsidók számára a továbbindulás ideje. Exodus 40:34-38

Áron és az ő fiai csak engesztelő áldozat bemutatása után léphettek a Frigyláda elé. Különböző rituálékat kellett eljárniuk a megfelelő ruhában. Leviticus 16:2-34 (Mózes III.)
Talán ezért nem boldogult Belloq a Ládával. J

Amikor a zsidók meglátták a Frigyládát hordozó papokat, követniük kellett őket, de mintegy 1000 méterrel lemaradva. A Láda vezette őket a megfelelő irányba. Józsué 3:3-4

A Ládát hordozó papok a Jordánba álltak áradás idején, és a víz szétvált, hogy a zsidók átkelhessenek. Józsué 3:8-18

A Jerikói csatánál a Ládát hordozó papok a zsidók előtt menvén körüljárták a várost. Józsué 6:2-21

A Frigyláda azonban nem tette sérthetetlenné a zsidókat. Elveszítettek egy csatát a Filiszteusok ellen, majd a táborukba hozatták a Ládát. Azt hitték, így legyőzhetetlenek. A Filiszteusok 30.000 zsidó katonát öltek meg, és a Frigyládát is megszerezték. Sámuel I. 4:3-11

A Filiszteusoknak sem lett könnyebb a Láda elrablása után. Elvitték Dágon istenük templomába, és otthagyták. Reggel Dágon szobra arccal az Úr ládája elé esett. Felállították a szobrot, de másnapra újra eldőlt, darabokra törve. Sámuel I. 5:1-5

A Frigyláda – utazás a történelemben

Mikor Isten Mózesnek adta a Tízparancsolatot, azt is meghagyta neki, hogy építsen egy arany „szentélyt”, amiben tarthatja a kőtáblákat.
A Frigyláda a zsidók legszentebb kegytárgya volt, egészen addig, amíg rejtélyes módon el nem tűnt Sion templomából.

Rajtunk csak átsiklik a történelem – de ez maga a történelem!

Minden év januárjában etióp papok haladnak át Aksum szent városán. A menetet éneklő és táncoló emberek ezrei követik – emberek, akik a világ egyik legősibb keresztény kultúrájához tartoznak.
Az egyik pap a fejénél egy ládikót hordoz. Ez színes ruhákba van bugyolálva, hogy megóvja a halandókat a láda halálos fényétől.

A ládikó pedig Isten földi trónját jelképezi!

Ez egy pontos mása a Frigyládának, az etiópok állítása szerint azonban az eredeti Láda is a birtokukban van. Az aranyozott szentély, melyet a zsidók készítettek 3000 éve, hogy az Istentől kapott táblákat hordozzák benne!

A Frigyláda a Biblia egyik legnagyobb rejtélye. Körülbelül Kr.e. 1250-ben készült, és Kr.e. 600 körül hirtelen eltűnt.

Amikor a zsidók kiszabadultak egyiptomi rabságukból, 40 évig vándoroltak a sivatagban. Azt gondolhatnánk: Isten keményszívű volt abban az időben. A 40 év büntetés volt Mózes számára, amiért azt merte állítani, hogy képes elvezetni a zsidókat a Kánaánba. Ez nem igaz. Isten vezette a népét Mózes által.
Mózesnek azt is meghagyta Isten, hogy nem teheti be a lábát Kánaánba, így a zsidók az ő haláláig vándoroltak.

De mielőtt Mózes megkapta a Tízparancsolatot, építenie kellett egy ládát sittim-fából, aranyba burkolva. Ez a láda hordozta a táblákat, és Isten földi trónjaként szolgált. Mózesnek és a főpapoknak egy füstös köd formájában jelent meg az Úr. A ládát a hajlékba helyezték – ez egy sátor volt, néhány szobával. A Frigyládát a belső helyiségbe tették.

A Láda félelmetes fegyver volt, és a különféle ellenségek ellen folytatott hadjáratok során a Frigyláda mindig legelöl haladt. Így a zsidók meghódították Júdát és Izraelt. A Biblia szerint a Frigyláda segítségével omlottak le Jerikó falai, és a Jordán vize is kettévált tőle.

A Szent Föld sikeres meghódítása után a zsidók városokban telepedtek le, Kr.e. 1000 körül pedig Dávidot választották királyuknak. Dávid a Sion-hegynél egy templomot kezdett építeni, ezt Salamon fejezte be, mely a Frigyláda új otthonául szolgált. A Láda 100-500 évig ott is maradt, majd eltűnt…

Ha ott van Taniszban, embernek akkor sem szabad megbolygatni a nyugalmát…

Három nagyobb elmélet van, hogy mi történhetett.

Az egyik, amit valószínűleg mindannyian jól ismerünk az, hogy a Ládát egy egyiptomi fáraó, Shishak szerezte meg, és a régi fővárosba, Taniszba vitte. Ez az elmélet a következő Bibliai bejegyzésen alapul: „És lőn Roboám király ötödik esztendejében, feljött Sisák, az Egyiptombeli király Jeruzsálem ellen. És elvivé az Úr házának kincseit, és a király házának kincseit, és mindent, a mi csak elvihető volt; elvitte mind az arany paizsokat is, a melyeket Salamon csináltatott.” Királyok I. 14:25-26
Bár a Frigyládát nem említi konkrétan, de a Biblia szerint „mindent” elraboltak, és ebbe beletartozik a Láda is.

Egy másik elmélet szerint a babilóniaiak lopták, vagy pusztították el a Ládát. Ez a nép kétszer tört be Júdába, Kr.e. 598-ban és Kr.e. 586-ban. Akik ellenzik ezt a teóriát, azt hozzák fel cáfolatként, hogy a Bibliában megtalálható mindazon dolgok listája, amit a babilóniaiak elvittek, és a Frigyláda nem szerepel ezen a listán. Elég furcsa lenne, ha pont a legértékesebbet nem említenék meg. Ha a babilóniaiak elvitték volna a Ládát, biztosan a lista élén állna. Bár emlékezzünk, a Bibliát több évszázad alatt írta meg az a néhány ember, így az önellentmondás és a homály elkerülhetetlen.
Azonban van még cáfolat ehhez az elmélethez. Rengeteg zsidót vetettek rabságba a babilóniaiak, de később szabadon engedték őket, sőt, az összes ereklyéiket magukkal vihették. Ezek között sem említi a Biblia a Frigyládát.

Egy új elképzelés is született egy angol újságíró, Graham Hancock „jóvoltából”; ő azt állítja, hogy a Frigyláda Etiópiában, biztonságban pihen. Hancock szerint a Ládát a Kr.e. 700-as évek közepén vihették el a sioni templomból, mert az akkor uralkodó király, Manasse nem imádta Istent – tulajdonképpen visszatért a pogánysághoz. Így a templomi papok elvitték a Ládát Aswanba, Etiópia földjére.
De miért pont Etiópia? Ebben az országban elég nagy számú zsidó él még napjainkban is, mert Egyiptom földjéről kidobták őket. A zsidó közösség megőrizte a Ládát körülbelül Kr.u. 300-ig, amikor is az etióp király bevezette a kereszténységet. Ettől kezdve a Frigyláda a keresztények kezében volt.

Azonban ennek az elméletnek nincs régészeti bizonyítéka, és a mai, Etiópiában élő keresztények sem hiszik el a történetnek ezt a verzióját. Arra ugyan megesküsznek, hogy náluk van a Frigyláda, de más úton került hozzájuk. Az etióp Királyok Könyve (Kebra Nagast) szerint a Láda Kr.e. 900 körül érkezett az országba. Sába királynője és az etióp királynő, Makeden egy és ugyanaz a személy, s a könyv azt írja, hogy Salamon király egyik meglátogatása során Makeden királynő (vagyis Sába) áldott állapotba került (ejnye…). Fia, Menelik herceg később ellopta a Frigyládát és Etiópiába vitte. Amikor királlyá koronázták, népét a zsidó vallásra térítette át.

Azonban ez a teória is kétkedést váltott ki. A Kebra Nagast, akárcsak a Biblia, régi tekercsek gyűjteménye és a legtöbb kutató szerint elég megbízhatatlan forrás. Elég közkedvelt volt ugyanis akkoriban a régi mítoszokba több életet csempészni egy-egy kitalált történettel, így téve uralkodóikat, kultúrájukat, országukat érdekesebbé.
When he later became king he converded the ethiopian people to judaism.

Azt hittem, ezt letárgyaltuk… a Frigyláda biztos, védett helyen van.

A Frigyláda etiópiai elméletének támogatásához vissza kell mennünk a Templomos lovagok korába, Kr.u. 1100-ba. A Templomos lovagok rendje európai harcos-szerzetesekből állt, akik a keresztény zarándokok védelmére esküdtek fel a keresztes háborúk alatt.
Ezek közül a lovagok közül néhányan Etiópiában telepedtek le egy darabig, az ottani királyt szolgálva (talán vissza akarták szerezni a Ládát; ki tudja). Tény, hogy Lalibela városában több kereszt alaprajzú templom található a sziklákba építve. A formai jegyek alapján a Templomos lovagok által használt „croix patté”-k ezek.
Ezt a történetet az etióp szerzetesek is alátámasztják, szerintük a templomokat „fehér emberek” építették.

A Szövetség Ládáját valószínűleg az aksumi Mária-templomban őrzik. A közel 3300 éves szentélyt egy vén szerzetes őrzi (nem egy nehéz ellenfél, ugye? J ). Ő az egyetlen személy, aki bemehet a Ládát védő terembe. Sohasem hagyhatja el a templom területét, és ha meghal, egy újabb szerzetest választanak a feladatra. Tehát egyszerre csak egy ember lehet a Frigyládát tartalmazó teremben. Talán ezért nem erősítették még meg, hogy a Láda valóban Aksumban van-e…

Ez persze felvet egy csomó kérdést: ha ennyire biztosak vagyunk benne, hogy ott van a Frigyláda, akkor miért nem látta még senki? Miért nem vették még el erőszakkal? Egy ilyen értékű ereklye bármelyik ország számára jól jöhet, még ha nincs is a Szövetség Ládájának semmiféle „varázsereje”. Miért nem küzd érte egyetlen ország sem? Annyira bonyolult lenne „félreállítani” egy szerzetest?
Folytathatnám napestig a kérdések sorozatát. Talán ebben a történetben válik a legérthetőbbé és legkézenfekvőbbé az a nagyon jól ismert mondás:

„Aki nem hiszi, járjon utána!”